Biztos pontok az identitáserdőben

A storytelling, mint a kisebbségi reprezentáció eszköze

2021. október 19. 14:56 - Szilvió

A storytelling egy olyan személyes elbeszélői stratégia, amelyet újra felfedezett és nagyban használ a XXI. századi marketing. A szó maga történetmesélést jelent, amelynek középpontjában hagyományosan valamilyen az elbeszélő számára fontos érték, a marketing gyakorlatában valamilyen értéket képviselő termék áll. Elég csak a Sió gyümölcsital reklámjaira gondolnunk, amelynek a reklámjában látható, hogy ők a magyar gazdákat segítik azzal, hogy olyan helyről szerzik az alapanyagot, ahol még igazán törődnek a gyümölcsössel, vagy felidézhetjük magunkban a klasszikus pépségszlogeneket, amelyek ennek a mesterségek a hagyományát, személyességét, fontosságát ragadják meg. A mai bejegyzésben azt mutatom meg, hogy a storytelling formája hogyan használható fel arra, hogy beszéljünk a kisebbségi reprezentációról, vagy hogy arról szóló szövegeken gondolkozzunk.

Storytelling egy retorikai eszköz, amelyet a marketing arra használ, hogy rajta keresztül értékesítsen egy terméket. Egy kiválasztott értéket mutat fel, melyről azt mondja, csupán egyetlen egy úton, a termék megvásárlása útján érhető el. Ez a marketingeszköz olyan, ami megelőzi a vásárlási döntést, és valójában a kisebbségi reprezentációban érdekelt irodalom is így tesz. Olyan történeteket mutat fel, melyek egy képet alakítanak ki a termékről, jelen esetben egy közösségről, azoknak az értékeit, értékrendszerét mutatja fel, az ő véleményüket közli, ha tetszik, politizál, hiszen arról gondolkodik, hol az egyén helye a közösségben és hol a közösségének a helye a nagyvilágban.covers_128083.jpg

A storytelling olyan történeteket keres, amelyeket a befogadó is könnyen a magáének érezhet, a jó storytelling mesék nem az előadással érnek véget, mert a néző, hallgató szívesen továbbmeséli őket. A kommunikáció ezen formájának tehát az a fő feladata, hogy ügyek, társadalmi kérdések mellé ilyen történeteket találjanak. Seth Godin a Minden marketinges sztorizik című könyvében azt mondja, hogy ezeknek a történeteknek egyszerű, kerek történeteknek kell lenniük, nem olyanoknak, amelyek rámenősek, kioktatóak, vagy didaktikusak. Fontos, hogy hitelesek maradjanak, ugyanakkor használhatóak legyenek metaforaként: hatással legyenek a befogadóra, és képesek legyenek arra, hogy egy történetként minden (vagy legalábbis a legtöbb) történet helyén álljon, a történetvezetésben pedig katarzisként egy olyan világ rajzolódjon ki a végén, melyben ezek az értékek kiteljesednek, és ez a befogadó számára is kívántnak bizonyul.

A kisebbségi reprezentáció, a többi értékhez hasonlóan, egy ezen mechanika mentén eladható érték, amelyről nem, vagy nem elsősorban felépített hősökön és mindennapi tapasztalatokon keresztül szoktunk beszélni. A roma irodalom hősei gyakran mitikus időkbe távolítva jelennek meg, vagy egyszerűen csak nem olyan karakterek, akik a többségi társadalom vágyott világát tükrözik. A roma mesék sokesetben a szabadság és a természettel való együttélés értékei mentén szólalnak fel, de ezeket a többségi társadalomban nem szervesen, mindig is létező együttélésként léteztek, hanem a XXI. századi filozófiák figyelme hozta magával, az alkotóknak meg kell értetniük, hogy a mező önmagában, nem csupán a klímakatasztrófa fenyegető közelségéből is szépséget hordoznak.

Miközben a kimódoltság kényszerének tűnhet, ha azt mondjuk, hogy egy irodalmi alkotás számára azt vizsgáljuk, milyennek kell legyen, hogy a befogadó pontosan értse, fontos azt látni, hogy a kisebbségi reprezentáció alapvetően marketing ügylet, mégha irodalomról is van szó. Üzenni akar, értéket közvetíteni, egy lehetséges világot felmutatni. A mai bejegyzésben azt igyekeztem megmutatni, hogy az sem volna érdektelen, ha ebben a kontextusban vizsgálnánk ezeket a szövegeket.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://identitaserdo.blog.hu/api/trackback/id/tr6017350380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása